A napelemeket két fő csoportba oszthatjuk, vékonyrétegű és kristályos napelemek. A kristályos napelemek mono- és polikristályos cellákból épülhetnek fel. A kristályos napelemek szilícium cellákból épülnek fel, melyek sorbakötve egy üveglap és egy műanyag lap közé helyezve kerülnek gyártásra. A különbség a mono- és polikristályos között a cellák előállításában van. A monokristályos szilíciumot villamos térben húzzák henger alakúra és a szilícium egy tömbben marad. Majd ezt szeletelik lemezekre. A polikristályos cellákat négyzet alakú tömbökbe öntik, itt több kristályban dermed meg a szilícium, majd
ezt vágják lemezekre. Így ránézésre is megkülönböztethetjük őket. A monokristályos celláknak az élei le vannak vágva a henger alakú tömbből, hogy jobban el lehessen helyezni őket a napelem modulon, míg a polikristályos négyzet alakú.
A vékonyrétegű napelemeknél nem szilícium tömbből vágják a cellákat, hanem a félvezető réteget kémiailag közvetlenül az üvegre viszik föl. A vékonyrétegű (amorf) napelemek hatásfoka 4-6% közötti. Mivel kicsi a hatásfok, nagy felületet igényelnek. Az amorf napelemek a szórt fényt jobban hasznosítják, mint a direkt sugárzást. Olyan helyeken telepítik, ahol viszonylag kevés a napsütés. Nálunk nem elterjedt típus.
A monokristályos a ma létező legjobb hatásfokú napelem (15-19%). Közvetlen napsugárzásban adja le a legnagyobb teljesítményt. Élettartama 30 év feletti.
A polikristályos napelem hatásfoka csak kismértékben tér el a monokristályostól (10-13%), de a közvetlen napfény mellett a szórt fényt is hasznosítja.Élettartama szintén 30 év feletti. Nálunk ez az elterjedtebb típus.