A klímával fűtés nem újkeletű dolog, de igazán csak pár éve lendült fel a kereslet iránta, mikor már - már pánikhangulat tört ki az elzárt gáz miatt.
Megint itt a tél, így nem árt emlékeztetni a vásárlóközönséget, hogy bizony a klímaszezon nem cseng le a kánikula elmúltával. Hazánkban a legelterjedtebb fűtési forma a gázfűtés. A gáz korábban olcsóságával és kényelme miatt tudott ennyire elterjedni. Kényelmes, mert a letöbb fűtőrendszer automatizált, nem kell figyelgetni, kezelni, csak ritkán igényel gondozást. A kényelme miatt továbbra is csábító a gáz, de az ára már koránt sem olyan alacsony, mint 10 - 15 éve. Érthető módon az emberek keresik a módját, hogy kiváltsák a drága gázfűtésüket. A másik nagy energiahordozónk a villamos áram. Árammal fűteni
viszont ugyancsak nem olcsó! Hacsak nem létezik egy olyan módszer, ami kevés befektetett energiát igényel, ámde ennek többszörösét adja vissza.
A hőszivattyú
A klímaberendezés a legegyszerűbb hőszivattyú. Nyáron, hűtés üzemben is hőszivattyúzik a klímaberendezés, csak éppen bentről a szabadba szállítja a hőt. Télen, fűtés üzemben ez a körfolyamat fordítva játszódik le és a külső levegő hőtartalmát visszük be a házba.
Télen, hő a külső levegőben? Igen!
Az abszolút 0° -273°C-nál van. Tehát 0°C környékén még nagyon sok hő van a levegőben, amit hőszivattyús úton a beltérbe lehet juttatni. A kültéri egység ezt a hőt a külső levegőből kinyeri és ezt a beltéri egység az épületbe juttatja. Így a hőt nem előállítani, hanem csak mozgatni kell. Ennek az az előnye, hogy a befektetett energia többszörösét kapjuk valós fűtőteljesítmény formájában!
A klímaberendezések között viszont különbségek vannak. Ahhoz, hogy téli időszakban is fűteni tudjunk a klímaberendezéssel olyan berendezést kell vásárolni, melynek a fűtési működési tartománya megfelelő. Így a ki-bekapcsolós, azaz on/off készülékek inkább csak tavaszi-őszi időszakokra alkalmasak, az inverteres gépek azonban nagy segítséget nyújthatnak a keményebb teleken. Működési tartományuk szerint az on/off készülékek általában +5°C és +25°C közötti intervallumon használhatóak. A korszerűbb inverteres vezérlésű berendezések viszont akár -10,-15°C fokos külső hőmérséklet mellett is tudnak működni és
vannak olyan berendezések, melyek akár -20°C külső hőmérsékletig vannak garantálva a gyártó által. Sajnos a klímaberendezések hatékonysága változó. Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet, annál alacsonyabb a készülékünk hatékonysági mutatója, a COP értéke. Azért megijedni nem kell, hőszivattyús klímaberendezéssel még így is nagyon megéri fűteni!
Hogy mi az a COP?
A légkondícionáló berendezések hatékonyságának mérésére két mutatót hoztak létre. Az EER-t Magyarországon hűtési jóságfoknak, a COP-t fűtési jóságfoknak nevezzük. Ez egy ipari szabvány amely azt mutatja meg, hogy a légkondícionáló berendezés az energia leadását adott elektromos energia felvételnél milyen hatékonyan végzi.
Az EER a hűtőteljesítmény, a COP a fűtőteljesítmény és az elektromos teljesítményfelvétel hányadosa. Mint ahogy autóból is van gazdaságosab és gazdaságtalanabb, úgy klímaberendezésből is van magasabb hatékonyságú, és szerényebb mutatókra képes készülék is.
Megegyező teljesítményű vagy energiafelvételű berendezéseknél a nagyobb EER illetve COP számal rendelkező készülék a gazdaságosabb. Az EER/COP az egyik legfontosabb jellemzője a légkondícionálóknak.
Teljesen érthetően ez azt jelenti, hogy pl mikor egy elektromos radiátor 2 kW-on üzemel akkor a fűtőteljesítménye és az elektromos energia felvétele is 2 kW azaz a COP=1
A valóságban egy A kategóriás klímaberendezés minimum 3,2-es EER értékre és 3,6-os COP értékre képes. Így fűtés üzemben a befektetett energia 3,6 szorosát adja le nekünk fűtési teljesítményben.
A mai technika csúcsa 5-6-os COP érték körül van.
A készülékek műszaki leírásában mindig megtaláljuk a COP és EER adatokat, ám az itt közölt értékek pillanatnyi adatok, amit a legmegfelelőbb körülmények között mértek. Általában elmondható, hogy amelyik gép hűtőteljesítménye elegendő a helyiség lehűtésére, annak fűtőteljesítménye is megfelelő lesz. Ha pontosan ismerjük a helyiség fűtési igényét, akkor a gyártói könyvekben megadott fűtési adatok alapján pontosan kiválasztható a berendezés, mely képes lesz alacsony külső hőmérséklet esetén is megfelelő fűtőteljesítmény biztosítására.
A klímaberendezéssel való fűtés költségét globálisan átlagban kell vizsgálni. A fűtési időszak során sok olyan eset lesz, amikor nagyon magas hatékonysággal üzemel, de lesznek olyan esetek is, amikor magasabb lesz az üzemeltetési költsége, mint ha gázzal fűtene. De ha belegondolunk, hogy egy télen hányszor van a levegő hőmérséklete 0°C körül, vagy felette és hányszor van fogcsikorgatóan hideg, akkor belátható, hogy a gazdaságos időszakok vannak túlsúlyban.
Ennek köszönhetően átmeneti időszaktól kezdve, akár teljes fűtési időszakban is üzemeltethetjük fűtésre klímaberendezésünket, a költségünk valószínűleg alacsonyabb lesz mintha gázzal fűtenénk!